„az ember bennünk…”

Nehéz volna bekeríteni, körülhatárolni Tóth László eddigi életművét. Költő: elsőrendűen és mindenképpen – megfellebbezhetetlenül. S aztán még mi minden…, mi minden keltette fel érdeklődését hetven éve alatt…

A színi élet (m) dzsi pi-esze

1963. NOVEMBER 25. hétfő. Premier-hiányos nap. A vidéki színházak java szabadnapos, a fővárosban pedig vékony a repertoár. Az Erkel Színház Lajta Lajos-estet hirdet, a Nemzeti a Macbethet, a Madách a Simon Machard látomásait (Brecht), a Víg a Hátsó ajtót...

Szófia

Mostantól abban a hazugságban kell élnem, hogy meghaltál. Téged a világ halottnak tekint, és a holtak közt tart számom.

A költő és neje

Illyés életművében Petőfi neve sokszor előfordul. Jellemzően a 30-as évek tanulmányaiban, esszéiben, publicisztikájában hivatkozik rá, amikor Petőfi a „nép” poétikai reprezentációjáért és a politikai emancipációjáért folytatott küzdelem példáját jelentette nemcsak számára, hanem a népi mozgalom más képviselőinek is.

A Nagymedve Al-Ja diyy-t keresi

Azon a szikrázó őszi délutánon Wheeler százados ráébredt, hogy el tud tévedni a saját városában, és arra is, hogy egy ilyen útvesztés micsoda következményekkel járhat.

Délidő

„Azzal vádolnak némelyek, hogy én el vagyok fogulva a költők ellen. Ez udvarias kifejezése annak, hogy magamon kívül senkit sem akarok költőnek ismerni…”

Krúdyról lengyel szemmel

Krúdy Gyula a legendában – melyet ő maga teremtett és a rajongói szilárdítottak meg – bonvivánként, kávéházak, kabarék, elegáns éttermek, hitvány söntések, vidéki fogadók és fővárosi irodalmi szalonok, lóversenyek, játékbarlangok és bordélyházak törzsvendégeként élt.