A reneszánsz és barokk Róma egyik leghíresebb, II. Gyula pápa által kialakított zarándok útja, a Tevere folyóval párhuzamos via Giulia elején, az Antonio da Sangallo és Michelangelo által épített Farnese palota háta mögött áll...
Amikor a Hitel folyóirat hasábjain sorra jelentek meg a Rév Júlia-történetek, kirajzolódni látszott egy nagyszabású, novellafüzérnek ígérkező szépprózai mű körvonalai – egy eddig ismeretlen szerzőtől. Rév Júlia riporter létezésében már az első fejezet közlésekor sem hittünk, bár az írások „közvetítője”, Orosz István pókerarccal fogadta...
2.30-tól 4.30-ig sétáltam az éjszakai Kolozsváron. 4.30-tól 9-ig Kányádi Sándor lakásán beszélgetés...
1920. június 4. A trianoni békediktátum aláírásának napja. Délután 4 óra. Országszerte megkondulnak a harangok...
Folyóirat
Szélcsend
Rendhagyó ballada
Urológmonológ
7 városligeti anzix
(avagy könyvjelzők Krúdy Gyula Őszi versenyek című kisregényébe)
Egyszer csak felbukkan a semmiből, nagy lendülettel jön, már messziről látom...
(Be)rendezettség
Játékterep
Filmek
Lapszámbemutató, Csengey Dénes Három monodráma és Nagy Gábor Hosszú záridő című könyveinek bemutatója
Tovább
Léka Géza legújabb, Dzsó! című verseskötetével a 2010 nyarán elhunyt Kossuth-díjas költőt, Utassy Józsefet szólítja meg. Barátságukat a közös palócföldi származás és a mester-tanítvány viszony kovácsolta szorosra. A kötet versei egyrészt a közösen eltöltött évtizedeket idézik, ugyanakkor úgy avatnak az elmúlt évek részeseivé, szenvedélyes szemérmességükkel, ahogy a régiek meséltek: sallangmentesen,
Tovább
Csengey Dénesnek életében jelent meg nemzedéki esszéje, novelláskötete, regénye, napvilágot láttak válogatott politikai beszédei, majd posztumusz válogatott írásai, de színpadra szánt műveivel önálló kötetben egészen mostanáig nem találkozhatott az olvasó. Meglepő, hiszen a rövidre szabott (kevesebb, mint tizenöt éves) alkotói időszakában a monodráma visszatérő, sőt, az első jelentős műfaj.
Tovább
A költő-irodalomtörténész Nagy Gábor új verseskötetében a gyermeki tapasztalás és a teremtő fantázia felhőtlen gyakorlóterepén találjuk magunkat a 20. század utolsó negyedében, szülővárosán túl is a Vasi-Hegyháton, ahol tanúi lehetünk, miként szelídíti magához, s veszi birtokába nagy- és dédszülei nyelvét, észjárását, kultúráját, mint egy végnapjait élő közösség és életforma utolsó,
Tovább