Az első idézet Az elsodort faluból való: Farkas Miklós fordul így barátjához, az első világháború frontján sérülést szenvedett Böjthe Jánoshoz annak betegágyánál. A szimbólumok használata tulajdonképp egyidős az emberiséggel: a tapasztalt világ jeleken keresztüli felidézését, értelmezését szolgálják.
A felső-magyarországi evangélikus reformációtörténeti kutatásaim során szembesültem vele, hogy a Szent Római Birodalomban 1546/47-ben zajló schmalkaldeni háború kimenetele a hazai történésekre is hatással volt...
Ha fölszáll, mindig nő
Pillanat, fekvő kutyával
Pillanat, fekvő madárral
A Homért és Ossziánt megidéző Petőfi 1847 nyarán született versében...
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1943. augusztus 25-én tartotta meg Németh László nagy figyelmet keltő előadását a hatnapos balatonszárszói tanácskozáson, amelyet a Magyar Élet folyóirat és a Püski Kiadó rendezett...
Megszületett és megjelent egy hiteles könyv a moldvai magyarokról, amit olyan teológiai végzettségű, néprajztudományból doktorált kutató készített, aki közülük valóként látta meg a napvilágot, szülőfalujában töltötte gyermekkora legfogékonyabb éveit, és nemhogy megtagadta volna – mint sokan – gyökereit, de személyes elkötelezettségének minden
„A szerelem valami pozitív, valami erős, valami olyannyira valóságos dolog..."
Valentinus napi strófák
Csobánci képeslap
Ádventi önarckép
A Kolozsváron élő Szilágyi István elsősorban prózaíróként ismert. Jeles irodalomtörténészeket idézve: olyan „remekmű” szerzőjeként, mint a Kő hull apadó kútba s olyan, Ady és Zrínyi „magyar sorsköltészetéhez” hasonló...
Az én anyám Pinkula Teréz Hőgyészen született. Nagyapám, Pinkula János az ottani Apponyinak1 volt a kertésze, nem is nagyon tudott magyarul. Alig értettük meg egymást. Azt nem tudom, honnan és mikor kerültek őseim Hőgyészre,2 de azt tudom, hogyan kerültek onnan Pálfára...
Hazám, hazám
Hiába őriztük
Hol voltam
Lekopott név
