Tari István

Elenyésző nagy egész

nagyra növő rettegés csiholója
templomokkal lángoló európa
elenyésző nagy egész
tengerészét belepő
penész

nagyra növő rettegés csiholója
templomokkal lángoló európa
már öregedésgátló
kenceficékkel rángó
zárszó

nagyra növő rettegés csiholója
templomokkal lángoló európa
hörgése mutatóba
beivódva jöhet ma
szóba

nagyra növő rettegés csiholója
templomokkal lángoló európa
érhet az intim krémek
kitettségével félszeg
végzet

XI.
Rázkódik

Lelki zsákmányszerző alakulattal
Szájkosaras adathalászat nyargal
Rázkódik mint a bosszúálló béke
A látszatok lélegeztetőgépe

Elszabaduló nyár

megtört hagyományú
fennkölt hajóágyú
rozsdáját hizlalja
naprakész talpnyalás
fölnyögő izgalma

szabadon ringatja
moslékját a vályú
benne egy vad darázs
fullánkost villantva
gyöngyházcsillogású

patakzik a bagázs
nyelvét kiizzadja
tükröt tart a kátyú

mennydörög visszhangja

Szent András napja szabdal

bő évszázados
vereségtudattal
összetapos még
X-ekkel marasztal
fodrozódva kigyulladt ég a hajnal
disznóhörgéses
dübörgésű hangfal
világol már a
frissen esett hóval
kavargó reszketéssel zúg megszólal
elázott szőrcsomón
kelteget kóstolót

szenteket gúnyolók
szentestére vágynak

Tari István (1953) Zentán született költő, író, műfordító, képzőművész. A Délvidéken, Óbecsén él. Legutóbbi kötete: Csataképversek (képversek, grafikák, kordokumentumok. Kaposvár, 2020, Berzsenyi Könyvkiadó).