Aktuális szám

2017. augusztus

Előfizethető

Magyar Posta Zrt. Hírlap üzletága
1008 Budapest, Orczy tér 1.
E-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu
Faxon: +36-1-303-3440
További információ: +36-80-444-444

Előfizetési díj

1 évre: 6840 Ft
1/2 évre: 3420 Ft

 

Kiadó és szerkesztőség

Örökös tiszteletbeli főszerkesztő: Csoóri Sándor
Főszerkesztő: Papp Endre

1078 Budapest, Hernád u. 56/B
Telefon: 237-0293, fax: 237-0294

Lapunk a Nemzeti Kulturális Alap és az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával jelenik meg.

Rendezvények

Hitel-est

szerda, 2017, szeptember 13 - 18:00
MOM Kulturális Központ
Budapest

Tamási Áron és Sánta Ferenc művei filmeken  

Közreműködnek: Ablonczy László, Falusi Márton, Fekete Sándor és Nagy Gábor

 

 

Könyvkiadás

Márkus Béla: Szólamból szólamra

Márkus Béla kötete az utóbbi évtized legfontosabb tanulmányaiból nyújt bő válogatást, foglalkozik a kanonizáció és az irodalompolitika kérdéseivel, bemutatja és értékeli az erdélyi magyar irodalom, valamint egyéni hangú kortársai jellegadó életműveit. Olyan írók kerülnek reflektorfénybe, mint Reményik Sándor, Bánffy Miklós, Szép Ernő, Páskándi Géza, Sütő András és Cs. Szabó László.

A Bethlen Gábor Alapítvány Aranykönyve

„Elhatároztuk, hogy 2013-ban Bethlen Gábor Emlékévet tartunk: névadónk fejedelemmé választásának 400. évfordulóját méltóan megünnepeljük. Péterfy László szobrászművész adományát – a Bethlen Gábor-szobor makettjét – végre megvalósítjuk.”

Léka Géza: Árva ragyogás

Az Árva ragyogás mintegy 300 magánlevél közzétételével bontja ki az elbeszélő családjának különleges történetét. A levelekhez fűzött kommentárok, meditatív elemzések végigvezetik és beavatják az olvasót az 1950-ben megalakult Magyar Állami Népi Együttes alapító táncosainak, id. Léka Gézának és feleségének, Kacsóh Klárának, valamint szűkebb és tágabb családjuk küzdelmekkel teli mindennapjaiba.

Parasztsors – magyar sors

Emlékkönyv a Bethlen Gábor Alapítvány 2014. szeptember 19-ei közéleti és tudományos tanácskozásáról

Wodianer-Nemessuri Zoltán: Kései Virradat

A magyar XVI. század végét átívelő Végvidék-trilógia második, önálló kötete.Rátóti Gyulaffy László, az erdélyi hadak generálisa pályafutásán keresztül ábrázolja, hogyan született az önálló edélyi fejedelemség. A nagyregény szól mindazoknak, akik a küzdelmes múltból máig érvényes tanulságokat akarnak levonni.

Az irodalomtudomány nemzeti jellegéről

Erősödő igény tapasztalható egy újfajta, a nemzeti jelzővel illethető értékrend, s egy erre épülő új irodalmi kánon megírására. Megvitatásra várnak ennek elméleti megalapozásai, módszertani és szemléleti távlatai. A Hitel Könyvműhely az e témában 2012-ben rendezett konferencia előadásaiból készült tanulmányokat rendezte kötetbe.

Fölöttem a tenger

Szöllősi Zoltán minden költeménye az önmegértés nagy próbája, mely a Pokol és a Menny útját járó dantei, a kizökkent időt helyretolni kényszerülő hamleti és Krisztusnak az előbbi kettőt magába foglaló, az egyetemes emberi karakterében összegződik. A Szöllősi-vers az Egyetemes Ember eszméjének jegyében áll – ez a legmagasabb rendű központi témája.

Végvidék

Egyre kevesebb klasszikus történelmi regény születik, amely a kor politikai klímáját, intrikáit és az egyéni helytállás magatartásmintáit egy nagy szabású tablóban ábrázolja. Wodianer-Nemessuri Zoltán azonban naturalista pontossággal, a történelmi hűségre való szüntelen törekvéssel és a valósággal kíméletlenül szembenézve – sohasem idealizálva! – festi a végvári harcok időszakát, s gazdagítja ezzel a magyar regényirodalmat, nemzeti önismeretünket.

Közép-Európai nyár

Szikra János elemi erővel szólal meg, akár az ószövetségi próféták. A verseiben is inas, szikár alkatú költő éppúgy bővíti a szellemi valóságot, mintha sárból tapasztana otthont, e világból valót, szűkebb és tágabb családjának. Küzdelme nem belső vívódás, finom helyezkedések mozdulatsora, hanem élethalálharc, s nem is a jól végzett munka nyugalmáért, holmi szakmai megállapodottságért, hanem a lélek tisztulásáért folyik.

Isten csavargója

Kiss Benedek több mint négy évtizedes költői pályája a kortárs magyar irodalom jelentős értéke. A méltán elhíresült antológia (Elérhetetlen föld, 1969) kilenc költőt indított útjára, Nagy László merész szavaival a „torkon vágott forradalmak pirosával”. A Kilencek költői közül többen jelentős életművet hoztak létre – közéjük tartozik Kiss Benedek is. 1970-es első kötete óta (Gazdátlan évszak) folyamatosan jelen van folyóirat-irodalmunk széles palettáján és a könyvkiadásban; közel harminc könyve jelent meg.

Azonos önmagával

Papp Endre irodalomtörténész könyve egyszerre tanulmánykötet, amely az utóbbi évek rangos folyóirat-publikációit öleli fel, és egyszerre filozófiai traktátus, amely az irodalomtörténet-írás elméleti dilemmáit rendszerezve oldja fel. A könyv az első fejezetben elméleti síkon (általánosan) tisztázza a nemzeti irodalomszemlélet mibenlétét, a második és harmadik fejezetben pedig modellek és példák segítségével fordul az egyedi felé.

Virágvásárnapi zsákbanfutás

Falusi Márton esszéi újdonságot jelentenek mai irodalmunkban. Témaválasztásuk nemegyszer provokatív: irodalom és jog, európai eszme és jogfilozófia, globalizáció és politikai filozófia megközelítései kapcsolják össze azt a hálót, amely mindig többet merít, mint amennyit a szempontok felkínálnak. Írásain érződik, hogy Falusi kedvenc felségterülete nem a fogalmak parti sávja, hanem a nyílt tenger és az irodalom. Vagy tágabb értelmezésben: a (nemzeti) kultúra.